Ez a napi kvíz igazi szellemi utazásra hív: érintjük Európa természetes határait, felidézünk egy legendás magyar mesemondót, és belekóstolunk a hazai hungarikumok világába is. Szóba kerül még egy határon átnyúló tó, egy régi szólásmondás és a hangszerek izgalmas rendszerezése. Nyolc változatos kérdés, amelyek között a földrajztól a hétköznapi nyelvhasználatig sokféle tudásterület megméreti magát - vágjunk bele!
Kvíz betöltése...
Európa és Ázsia határának meghúzása évszázadok óta tudományos és kulturális vita tárgya. A legelfogadottabb felosztás szerint az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaukázus jelenti a választóvonalat, ám ez a meghatározás korántsem egységes. A Kárpátok ezzel szemben Közép-Európa meghatározó vonulata, amely mintegy 1500 kilométer hosszan ível át több országon, és természetes határt képez a Kárpát-medence peremén. A hegységrendszer legmagasabb csúcsa a szlovákiai Gerlachfalvi-csúcs, amely a Magas-Tátra része.
A magyar jogban a cégek megszüntetésének több módja is ismert, ezek közül a végelszámolás az az eljárás, amelyet a tulajdonosok maguk kezdeményeznek, amikor a társaságnak nincs rendezetlen tartozása, és nem kívánják jogutódlással megszüntetni. Ezzel szemben a felszámolás fizetésképtelenség esetén indul, a csődeljárás pedig a fizetésképtelenséggel fenyegetett helyzetben ad lehetőséget az adósság rendezésére. A végelszámolás tehát a "rendezett kilépés" eszköze, amely során a cég vagyonát felmérik, a hitelezőket kifizetik, a fennmaradó vagyont pedig a tulajdonosok között osztják fel.
Csukás István neve elválaszthatatlanul összefonódott a magyar gyermekkultúrával. Az 1936-ban született író olyan karaktereket teremtett, mint Süsü, a sárkány, Pom-pom, a Nagy Ho-ho-ho-horgász vagy Mirr-Murr, a kandúr. Művei generációk számára jelentették az első találkozást az irodalommal, ráadásul számos történetét rajzfilmként is feldolgozták. Kevésbé ismert, hogy Csukás István pályája versekkel indult, és első kötete 1962-ben jelent meg. Később rádiójátékokat, hangjátékokat is írt, és évtizedeken át dolgozott a Magyar Rádióban.
A makói hagyma az egyik legismertebb magyar hungarikum, amelynek termesztése a Maros menti város környékén évszázados hagyományokra tekint vissza. A makói hagyma jellegzetes ízét és aromáját a helyi talaj- és éghajlati adottságoknak köszönheti. A térségben a hagymatermesztés a 18. századtól vált meghatározóvá, és a 19. századra Makó az ország egyik legfontosabb hagymatermesztő központjává vált. A makói hagyma 2009-ben került be a hungarikumok közé, védve ezzel a helyi termesztési hagyományt és a termék minőségét.
A Fertő tó Közép-Európa legnyugatibb sztyepptava, amely Magyarország és Ausztria határán fekszik. Különlegessége, hogy területének jelentős részét nádas borítja, és sekély vize miatt ökológiai szempontból rendkívül értékes élőhely. A tó és környéke 2001-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, közös magyar-osztrák jelölés eredményeként. A Fertő tó emellett népszerű turisztikai célpont is, amely a vitorlázás, a kerékpározás és a madármegfigyelés kedvelőinek egyaránt kínál lehetőségeket.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 09. 28. - 2026. 10. 01.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 09. 28. - 2026. 10. 01.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 09. 29. - 2026. 10. 02.