1. A gallium kézmelegtől „elfolyik”

A gallium (Ga) az egyik leglátványosabb példa arra, hogy egy fém nem mindig kemény és stabil. Olvadáspontja kb. 29,8 °C, vagyis meleg kézben egyszerűen megolvad. Emiatt gyakran szerepel kémiai bemutatókon: akár egy fémkanál is látványosan eltűnhet egy forró folyadékban, ha galliumból készült.

Miért érdekes?

A gallium bizonyítja, hogy a fémek tulajdonságai nagyon széles skálán mozognak, nem mindegyik viselkedik úgy, ahogy felületesen gondolnánk.

2. Nem csak a higany lehet folyékony - ott a bróm is

Sokan úgy tudják, hogy a higany (Hg) az egyetlen folyékony elem szobahőmérsékleten, pedig van még egy: a bróm (Br). A különbség az, hogy a bróm nemfém, és jellegzetesen vörösesbarna, erősen párolgó, mérgező anyag.

Extra érdekesség:
A bróm szúrós gőze miatt látványos elem, de laboron kívül nem játék. A folyékony állapot itt nem praktikus, hanem inkább veszélyes tulajdonság.

3. A wolfram szinte elpusztíthatatlan hőségben is 

A wolfram (W) a hőállóság egyik bajnoka: olvadáspontja 3422 °C, ami a tiszta fémek között kiemelkedően magas. Ez az oka annak, hogy sokáig az izzólámpák izzószálát is ebből készítették, és ma is használják olyan helyeken, ahol extrém hőterhelés jelentkezik.

Miért számít ez nagy dolognak?
Mert a legtöbb fém jóval alacsonyabb hőmérsékleten lágyul vagy deformálódik, a wolfram viszont tartja magát.

4. Az oxigén gyengén mágneses - igen, tényleg

Meglepő tény, hogy a mindennapokban ismert oxigén (O₂) paramágneses, tehát gyengén vonzódik a mágneshez. Ezt gyakran folyékony oxigénnel mutatják be (ami extrém hideg, ezért speciális körülmények kellenek hozzá): az anyag képes megülni egy erős mágnes pólusai között.

Mit jelent ez?
Azt, hogy a mágnesesség nem csak a vas és a klasszikus fémek játéka, molekulák szintjén egészen furcsa hatások jelenhetnek meg.

5. A francium annyira ritka, hogy alig találkozunk vele

A francium (Fr) a természet egyik legritkább eleme. A becslések szerint a Földön egy időben csak néhány tíz gramm lehet belőle összesen. Ennek oka, hogy radioaktív, és gyorsan bomlik, így nem tud hosszabb ideig felhalmozódni, inkább csak átmenetileg keletkezik más elemek bomlási láncaiban.

Miért különleges ez?
Mert van olyan kémiai elem, amelyről tankönyvben tanulunk, de a valóságban gyakorlatilag amolyan pillanatnyi vendég a bolygón.