A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

A rózsahimlő, amely sokszor észrevétlen marad

A rubeola, közismertebb nevén rózsahimlő, gyakran olyan enyhe lefolyású, hogy a betegek észre sem veszik, hogy fertőzöttek. A kiütések néhány nap alatt elmúlnak, a betegség pedig magától gyógyul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy veszélytelen: várandós nőknél a fertőzés súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál, ezért a védőoltás különösen fontos. A rózsahimlőt nem szabad összekeverni a kanyaróval, amely sokkal súlyosabb lefolyású, magas lázzal és jellegzetes kiütésekkel járó betegség.

Az axolotl, a mosolygó kétéltű, amely képes regenerálódni

Az axolotl a szalamandrák közé tartozó kétéltű, amelynek igazi különlegessége, hogy egész életében megőrzi lárvaalakját - ez a jelenség a neoténia. Kültakarója rózsaszínes, kopoltyúbokrai pedig jellegzetes tollszerű díszt alkotnak a feje két oldalán, ami miatt sokan "mosolygó" arckifejezést látnak rajta. Mexikóban őshonos, és a természetben sajnos súlyosan veszélyeztetett faj. Figyelemre méltó képessége, hogy elvesztett testrészeit - akár a végtagjait is - képes újranöveszteni, ezért a regenerációs kutatások kedvelt alanya.

Mikszáth Kálmán és a Beszterce ostroma

A Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán 1895-ben megjelent regénye, amelynek főszereplője Pongrácz István gróf, aki a valóságtól elszakadva saját kis birodalmát építi fel. A regény egyszerre szatirikus és mélyen emberi, Mikszáth jellegzetes anekdotázó stílusában mutatja be a vidéki nemesség és a polgárosodó világ ütközését. Mikszáth életműve a magyar irodalom egyik legfontosabb része, a Beszterce ostroma pedig az egyik legismertebb műve.

Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja

Bajor Gizi 1893-ban született, és a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. Pályafutása során a Nemzeti Színház vezető színésznőjeként számos felejthetetlen alakítást nyújtott. Nevét ma is őrzi a Bajor Gizi Színészmúzeum, amely egykori budapesti lakásában működik, és a magyar színművészet történetét mutatja be.

Rodosto, a száműzetés városa

II. Rákóczi Ferenc, a magyar szabadságharc vezetője a szatmári béke után török földre menekült, és élete utolsó éveit a törökországi Rodostóban töltötte. A városka ma Tekirdağ néven ismert Törökországban, és a Rákóczi-ház ma is áll, amelyet múzeumként látogathatnak az érdeklődők. A fejedelem 1735-ben hunyt el Rodostóban, és hamvait később szállították haza Magyarországra.