A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

A hecsedli, a csipkebogyó népi elnevezése

A csipkebogyó számos magyar népi elnevezéssel bír, ezek egyike a hecsedli. A vadrózsa (Rosa canina) termése évszázadok óta ismert gyógy- és élelmiszernövény: rendkívül magas C-vitamin-tartalma miatt a háborús időkben teapótlóként is használták. A hecsedli szó feltehetően szláv eredetű, és elsősorban az ország egyes vidékein maradt fenn a köznyelvben. A csipkebogyóból készült lekvár, szörp és tea ma is népszerű.

Fülöp herceg, aki soha nem lett király

Fülöp edinburgh-i herceg 1921-ben született a görögországi Korfun, a görög és dán királyi család tagjaként. Bár II. Erzsébet királynő férje volt, hivatalosan soha nem viselhette a királyi címet, mivel a brit hagyományok szerint a királynő férje nem automatikusan király. Fülöp 1947-ben mondott le görög és dán címeiről, felvette a Mountbatten nevet, és brit állampolgár lett, hogy feleségül vehesse Erzsébetet. Házasságuk több mint 73 évig tartott, ami a brit királyi család történetében rekordnak számít.

A malajziai felhőkarcolók árnyékában játszódó film

A "Briliáns csapda" (eredeti címén Entrapment) 1999-ben készült, és egyik legismertebb jelenete Kuala Lumpurban, a Petronas-ikertornyoknál játszódik. A filmben Sean Connery és Catherine Zeta-Jones egy bonyolult biztosítási csalás és műkincslopás szálait szövi. A Petronas-tornyok 1998-tól 2004-ig a világ legmagasabb épületei voltak, és a film forgatása idején még szinte újnak számítottak. A produkció látványos akciójeleneteihez valódi helikopteres felvételeket is használtak a malajziai fővárosban.

Melis György, a magyar operaéneklés óriása

Melis György (1923-2009) a 20. századi magyar operajátszás egyik legnagyobb baritonja volt. Több mint öt évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház vezető művésze, ahol olyan szerepekben aratott sikert, mint Don Giovanni, Figaro vagy Falstaff. Melis nemcsak operaszínpadon volt otthon, hanem oratóriumokban és dalesteken is rendszeresen fellépett. Művészetét Kossuth-díjjal és számos más elismeréssel jutalmazták, hangfelvételei ma is a magyar zenei örökség részét képezik.

Steindl Imre és az Országház neogótikus álma

Az Országház tervezője, Steindl Imre (1839-1902) a magyar historizáló építészet kiemelkedő alakja volt. A parlament épületének tervezésére 1883-ban írtak ki pályázatot, amelyet Steindl nyert meg neogótikus tervével. Az épület 1885 és 1904 között épült, Steindl azonban nem érhette meg a teljes befejezést: 1902-ben, két évvel az átadás előtt hunyt el. Az Országház ma is a világ egyik legnagyobb parlamentépülete, hossza 268 méter, kupolája 96 méter magas.