A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

Tizenhárom nap, amely a világot a szélére sodorta

Az 1962-es kubai rakétaválság a hidegháború legveszélyesebb konfrontációja volt. Miután amerikai felderítőgépek szovjet közepes hatótávolságú rakétákat fényképeztek Kubában, az Egyesült Államok tengeri blokád alá vonta a szigetet. Kennedy elnök és Hruscsov szovjet pártfőtitkár közel két hétig folytatott idegtépő tárgyalásokat, miközben a világ egy atomháború küszöbén táncolt. A válság végül kompromisszummal zárult: a szovjetek kivonták a rakétákat, Washington pedig titokban leszerelte törökországi nukleáris fegyvereit.

Egy sirály, amely a modern dráma jelképévé vált

Csehov Sirály című drámája 1896-os bemutatóján megbukott, ám később a moszkvai Művész Színház előadásában világsikert aratott. A darab a színháztörténet egyik legnagyobb hatású alkotása: a cselekmény középpontjában művészi ambíciók, beteljesületlen szerelmek és generációs feszültségek állnak. A sirály motívuma a szabadság és a művészi kiteljesedés utáni vágy jelképe lett, a darab pedig a modern dráma egyik alapköveként vonult be az irodalomtörténetbe.

Miért nem New York az Egyesült Államok fővárosa?

Washington, D.C. azért lett az amerikai főváros, mert az alapító atyák egyetlen államtól sem akarták függővé tenni a szövetségi kormány székhelyét. A District of Columbia területét Maryland és Virginia állam adta át, hogy egy semleges, kormányzati célra tervezett várost hozzanak létre. Bár New York volt az ország első fővárosa az alkotmány elfogadása után, a déli államok támogatásának megnyerése érdekében kompromisszum született egy új, központi helyen fekvő főváros megépítéséről.

Ljubljana, a sárkányok városa

Szlovénia fővárosa, Ljubljana Európa egyik legkisebb fővárosa, alig 300 ezer lakossal. A város jelképe a sárkány, amely a Ljubljanica folyón átívelő Sárkányhídon is megjelenik. A legenda szerint az argonauták egyik vezetője, Iaszón ölt meg itt egy sárkányt, innen ered a város sárkányos címere. Ljubljana 1991 óta független Szlovénia fővárosa, és többször is elnyerte az Európa zöld fővárosa címet.

A sakktábla matematikája

A sakktábla 64 mezője 8 sorba és 8 oszlopba rendeződik, a mezők fele-fele arányban világos és sötét színűek. A 32 fehér mező mindig a jobb alsó sarokban lévő világos mezővel kezdődik - ez a szabály biztosítja, hogy a játékosok mindig ugyanolyan elrendezésben lássák a táblát. A sakk története több mint 1500 évre nyúlik vissza, és a játék során a lehetséges állások száma meghaladja az univerzum atomjainak számát.