Ez az általános műveltségi kvíz a filmes szakkifejezésektől kezdve a pszichológiai fogalmakon és a magyar tájszavakon át egészen a földrajzi és növénytani ismeretekig kalauzol el. Nyugat-magyarországi nyelvi érdekesség, dél-amerikai eredetű haszonnövény és egy afrikai ország is előkerül a kérdések között. Ha szereted a változatos témájú napi kvízeket, ez a fejtörő pontosan neked készült!
Kvíz betöltése...
A filmgyártásban használt nagy teljesítményű izzólámpákat Jupiter-lámpának nevezik, és a név eredete egészen a római mitológiáig nyúlik vissza. A Jupiter bolygó és a hozzá kapcsolódó istenalak a fény, az égi jelenségek és a hatalom szimbóluma volt, így a vakítóan erős fényt adó eszközök elnevezése logikus választásnak bizonyult. Érdekesség, hogy a filmes szakzsargonban több más égitestről elnevezett világítástechnikai eszköz is létezik, de a Jupiter-lámpa az egyik legismertebb és legelterjedtebb kifejezés a stúdiókban.
Az agorafóbia szó szerinti jelentése „piactól való félelem”, ami az ógörög agora (piactér, gyülekezőhely) és phobos (félelem) szavakból származik. A kifejezés azonban ennél összetettebb jelenséget takar: az érintettek nem csupán a nyílt terektől vagy tömegektől félnek, hanem minden olyan helyzettől, amelyből nehéznek érzik a menekülést vagy a segítségkérést. Ide tartozhat a tömegközlekedés, a bevásárlóközpontok, a mozik vagy akár a hosszú sorban állás is. A pánikrohamoktól való félelem gyakran oda vezet, hogy az érintett személy egyre inkább beszűkíti az életterét, és bizonyos helyzeteket teljesen elkerül.
A „geggyül” szó a nyugat-magyarországi nyelvjárások jellegzetes kifejezése, amelynek jelentése: gondoskodik valakiről, gondját viseli valakinek. A magyar nyelvjárások rendkívül gazdagok az ilyen, a köznyelvben nem használt igékben és kifejezésekben, amelyek sokszor évszázados nyelvi rétegeket őriznek. A tájnyelvi szavak megőrzése nem csupán nyelvészeti érdekesség, hanem kulturális örökségünk része is: ezek a kifejezések gyakran olyan életmódbeli, gazdálkodási vagy közösségi mintákat tükröznek, amelyek mára átalakultak vagy eltűntek.
A burgonya az Andok vidékéről, a mai Peru és Bolívia területéről származik, ahol már évezredekkel ezelőtt termesztették. Európába a 16. században, a spanyol hódításokat követően került, de eleinte gyanakvással fogadták, sőt egyes vidékeken mérgezőnek tartották. A növény elterjedése fokozatosan ment végbe, és a 18-19. századra vált alapvető élelmiszernövénnyé a kontinensen. Magyarországon a burgonya termesztése szintén több évszázados múltra tekint vissza, és mára a magyar konyha egyik meghatározó alapanyagává vált.
Bár az akácfa ma a magyar táj jellegzetes elemének számít, a növény valójában Észak-Amerikából, az Egyesült Államok keleti részéről származik. Európába a 17. század elején került dísznövényként, majd gyorsan felismerték mézelő és talajmegkötő tulajdonságait is. Magyarországon a 18. századtól kezdték nagyobb számban telepíteni, elsősorban a futóhomok megkötésére az Alföldön. Az akác mára annyira elterjedt hazánkban, hogy sokan őshonosnak hiszik, pedig valójában behurcolt, úgynevezett özönnövényről van szó, amelynek terjedése természetvédelmi szempontból vitákat is kivált.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 20. - 2026. 11. 23.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 20. - 2026. 11. 23.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 21. - 2026. 11. 24.