A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

Miért pont Debrecen a "cívisváros"?

A "cívis" szó a latin "civis" (polgár) kifejezésből ered, és a debreceni, valamint más alföldi mezővárosok jómódú, földműveléssel és állattartással foglalkozó, polgárjoggal rendelkező lakóit jelölte. Debrecen azért érdemelte ki a "Cívisváros" elnevezést, mert évszázadokon át a civisek alkották a város társadalmának és gazdaságának gerincét. Ez a réteg sajátos öntudattal, hagyományokkal és életmóddal rendelkezett, amely máig meghatározza a város identitását.

Az ólom vegyjele: miért nem "O" vagy "L"?

Az ólom vegyjele, a Pb, a latin "plumbum" szóból származik, amelyből a "plombálás" és a "plomba" kifejezések is erednek. A rómaiak ugyanis ólmot használtak vízvezetékek készítésére, és az ezzel foglalkozó mesterembert "plumbariusnak" nevezték. A kémiai elemek vegyjelei gyakran a latin vagy görög elnevezéseket őrzik: az arany (Au) az "aurum", az ezüst (Ag) az "argentum", a higany (Hg) pedig a "hydrargyrum" szóból rövidült.

Bartók Béla és A fából faragott királyfi

Bartók Béla 1914 és 1916 között komponálta A fából faragott királyfi című egyfelvonásos táncjátékot, amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta. A mű ősbemutatója 1917-ben volt a budapesti Operaházban, és ez hozta meg Bartók számára az első igazi színpadi sikert. Érdekesség, hogy a darab egyik témája, a természet és a mesterséges világ szembenállása, a maga korában egészen újszerűnek számított a magyar zenei életben.

A bibliai mondás, amely beépült a hétköznapi nyelvbe

Az "utolsókból lesznek az elsők, elsőkből az utolsók" gondolat Máté evangéliumából származik, Jézus tanításából. A mondás az idők során annyira elterjedt, hogy ma már sokan anélkül használják, hogy tudnák annak bibliai eredetét. Ez is jól mutatja, milyen mélyen átszövik a Biblia fordulatai a magyar nyelvet és a mindennapi beszédet, gyakran észrevétlenül is.

A víziló: Afrika folyóinak óriása

A víziló kizárólag Afrikában őshonos, ahol folyókban, tavakban és mocsarakban él. Bár teste nehézkesnek tűnik, a vízben meglepően gyorsan és elegánsan mozog. A nílusi víziló a harmadik legnagyobb szárazföldi emlős az elefánt és az orrszarvú után, testsúlya elérheti a három tonnát is. Érdekesség, hogy a vízilovak a nap nagy részét vízben töltik, mert bőrük érzékeny a napsugárzásra, és speciális váladékot termelnek, amely védi őket a leégéstől.