Egy vegyes műveltségi kvíz következik, amelyben a konyhaművészettől a kémiai elemekig, a klasszikus zenétől a magyar irodalomig több terület is előkerül. Lesz szó egy híres francia drámáról, egy norvégiai természeti csodáról és egy felejthetetlen magyar filmvígjáték alapjául szolgáló regényről is. Nyolc kérdés, négy válaszlehetőség - lássuk, mennyire vagy otthon a kultúra, a tudomány és a történelem világában!
Kvíz betöltése...
A strudli osztrák-német eredetű sütemény, amelynek neve a német "Strudel" szóból ered, jelentése örvény vagy forgó. A magyar konyhában rétesként honosodott meg, és mára szinte minden háziasszony repertoárjában szerepel. A hagyományos bécsi változat almával és mazsolával készül, de a magyar rétes sokféle töltelékkel készülhet - a mákostól a túróson át a káposztásig. Érdekesség, hogy a rétes tésztáját hagyományosan kézzel nyújtják olyan vékonyra, hogy szinte átlátszik rajta a nyomtatott újság.
Norvégia nemcsak a fjordjairól híres, hanem lenyűgöző vízeséseiről is. A kérdésben szereplő vízesés a vízhozam alapján Európa legnagyobbika. Norvégiában több száz vízesés található, amelyek közül sok a gleccserek olvadékvizéből táplálkozik. A norvég táj jellegzetessége, hogy a meredek hegyoldalakon lezúduló víz gyakran több száz métert esik szabadon.
A xenon a nemesgázok csoportjába tartozik, vegyjele Xe. Nevét a görög "xenos" szóból kapta, amely idegent jelent. A xenont 1898-ban fedezte fel William Ramsay és Morris Travers, miután folyékony levegőből nyerték ki. Bár a nemesgázok általában nagyon stabilak és nehezen lépnek reakcióba más elemekkel, a xenonról azóta kiderült, hogy képes vegyületek képzésére is - például a xenon-tetrafluorid előállítása áttörést jelentett a kémiában.
Moliére a 17. századi francia színház egyik legnagyobb alakja volt, aki vígjátékainak köszönhetően vált halhatatlanná. A Tartuffe című műve a képmutatásról és a vallási álszentségről szóló szatíra, amely annak idején komoly botrányt kavart. A darab főszereplője, Tartuffe, egy álszent, aki Orgon bizalmába férkőzik, és megpróbálja megszerezni annak vagyonát és feleségét is. A mű ma is a világ színházainak egyik leggyakrabban játszott darabja.
A versailles-i kastély XIV. Lajos uralkodása alatt vált a francia királyi hatalom és pompa jelképévé. Az építkezés több évtizeden át tartott, és a kastélyhoz hatalmas kertek is tartoznak, amelyeket André Le Nôtre tervezett. Versailles nemcsak lakhely volt, hanem a politikai hatalom központja is: XIV. Lajos ide helyezte át az udvart, hogy jobban ellenőrizhesse a nemességet. A kastély később sok más európai uralkodó számára szolgált mintául.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 20. - 2026. 11. 23.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 20. - 2026. 11. 23.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 21. - 2026. 11. 24.