Ez a napi kvíz igazi vegyes felvágott az általános műveltség szerelmeseinek: a kérdések között éppúgy felbukkan egy Nobel-díjas magyar író, mint a Napkirály vagy a rock and roll koronázatlan királya. Miközben Portugália fővárosától a gyömbér elfogyasztott részéig kalandozol, az is kiderül, mennyire vagy otthon a mértékegységek és az autójelzések világában.
Kvíz betöltése...
Kertész Imre 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, elsősorban a Sorstalanság című regényéért. A mű nem hagyományos holokauszt-történet: a főhős, Köves Gyuri szemszögéből mutatja be a koncentrációs táborok világát, mégpedig olyan természetességgel, mintha az a valóság egyetlen lehetséges formája lenne. Kertész maga is túlélte Auschwitzot és Buchenwaldot, és a díj indoklása szerint olyan írói munkásságért kapta az elismerést, amely „az egyén sérülékeny tapasztalatát állítja szembe a történelem barbár önkényével”. A svéd akadémia döntése azért is volt jelentős, mert Kertész volt az első magyar író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.
XIV. Lajos alig ötévesen lett Franciaország királya, és összesen 72 évig uralkodott - ez a leghosszabb dokumentált uralkodási idő az európai történelemben. A „Napkirály” elnevezést részben azért kapta, mert fiatal korában Apollónként, a napistenként táncolt egy udvari balettben, részben pedig mert udvarát a nap körül keringő bolygókhoz hasonlította. Uralkodása alatt épült fel a Versailles-i kastély, amely a korábbi vadászkastélyból Európa legpompásabb királyi rezidenciájává vált. A versailles-i udvartartás nem csupán luxus volt, hanem tudatos politikai eszköz is: a nemesség ott tartásával XIV. Lajos ellenőrzés alatt tudhatta a potenciálisan lázadó arisztokráciát.
A tengeriuborka - neve ellenére - egyáltalán nem növény, hanem a tüskésbőrűek közé tartozó tengeri állat, a tengeri csillag és a tengeri sün rokona. Nevét megnyúlt, hengeres testformájáról kapta, amely valóban emlékeztet a konyhában használt zöldségre. A tengeriuborkák fontos szerepet játszanak az óceánok ökoszisztémájában: a tengerfenéken élve folyamatosan szűrik át a homokot, és szerves anyagokkal táplálkoznak. Különleges védekezési mechanizmusuk is van: veszély esetén egyes fajok képesek kilökni belső szerveiket, amelyeket később regenerálnak. Az ázsiai konyhában csemegeként fogyasztják, és a hagyományos kínai orvoslás is használja.
A gyömbér esetében sokan gyökérként hivatkoznak arra a részre, amelyet a konyhában használunk, valójában azonban a növény föld alatti szára, az úgynevezett rizóma az, amit elfogyasztunk. Ez a megvastagodott, vízszintesen növekvő szár raktározza a növény tápanyagait, és ebben találhatók azok az illóolajok és csípős vegyületek is, amelyek a gyömbér jellegzetes ízét adják. A növény Délkelet-Ázsiából származik, és évezredek óta használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra. A friss gyömbér mellett a szárított, őrölt változat is elterjedt, de a kettő íze jelentősen eltér: a friss gyömbér citrusosabb és csípősebb, míg az őrölt inkább melegebb, fűszeresebb karakterű.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 20. - 2026. 11. 23.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 20. - 2026. 11. 23.
Nyeremény: 20 tantusz
Nevezési díj: 5 tantusz
Időszak: 2026. 11. 21. - 2026. 11. 24.